SZEGEDI ÉREM PANTEON

Templom - Közösségi Ház - Események

A templomunk kapuján lévő érmeken látható személyek


Szegedi érem panteon

 

Singer Ferenc kezdeményezésére, szervezésével és vezetésével a Szent Gellért Templom társadalmi munkában (kommunista szombaton) épült 1971-től. A templom kaput szőlőfürtként érmek díszítik. Az érmeken a szegedi születésű, vagy munkásságukkal életszentségüket felekezeti hová tartozástól függetlenül-, Szegeden megvalósító, a város lakói számára példaképként állítható személyek portréi kerültek, akiknek tevékenységük, humanitásuk a templomból és a keresztény egyházból nézve is értékelendő.

Dr. Udvardy József püspök úr a Somogyi Könyvtár igazgatójával, Tóth Bélával, Péter Lászlóval állította össze az első névsort. Az ismert tudósok, művészek, egyházi személyiségek mellett azonban később a templomépítés résztvevői közül is szerepelnek a szegedi érem Pantheonban, olyan személyek, akik két kezük munkájával segítettek létrehozni ezt az épületet.

A templom kapuja nem csak elválasztja a külső és belő teret egymástól, hanem egyben össze is köti a profánt a szakrálissal, a világi teret a vallásival. Azt szeretnénk, hogy a templomba járó közösség felfedezze, hogy a templomon kívül is van érték, és aki belép a templomba, ezeket az értékeket vigye Isten elé. Az érmeken keresztül ismerjék meg az egyházközség barátait és a templomba lépve, tovább építsék a templom kapun kívül megkezdett munkát.

A kapun lévő szegedi érem Panteon negyven évig készült, a kompozíció most is lehetőséget ad a továbbfejlesztésre.

Benyik György plébános

"A kapu felső részén húzódó vízszintes fríz a puttók sora pálmaággal és a templomépítés évszámával Krisztus királyi bevonulását és a második eljövetelét üdvözli. A szőlőszemek között kisebb érmek családom tagjairól készültek és térkitöltésként szerepelnek az alkalmi karácsonyi és egyéb egyházi érmekkel. A számos idős férfifej egyhangúságait időnként egy-egy jubileumi esemény érme és Szeged városa, valamint az 1970-es árvíz motívumai is feloldják."

Tóth Sándor éremművész az érmek alkotója

Ábrahám Ambrus (1893-1989)

"Úristen megváltá mindez világot szent halálával. Szálla alá poklokra, jókat szabadítani, gonoszokat rontani."

Zoológus professzor , ideghisztológus . Biológus nemzedékeket tanított a kolozsvári és szegedi egyetemen. Kossuth-díjas (1953). 1913-tól a premontrei rend tagja; 1917-ben szentelték pappá. Budapesten tanult (1915-1918) biológia-földrajz szakon. 1917-től tanársegéd, 1918-tól adjunktus. A Szegedi Tudományegyetem Általános és Összehasonlító Állattan tanszékvezető egyetemi tanára (1940-1967), az Általános Biológiai Intézet igazgatója. 1967-től kutató, az "Acta Biologica Hungarica" (1952-60) és "Acta Zoologica Hungarica" (1965-) szerkesztője. Az MTA-nak 1945-től levelező, 1960-tól rendes tagja. Az indiai Zoológiai Akadémia, a londoni Királyi Orvosi Társaság, és a Nemzetközi Ideganatómiai Akadémia tagja.

Bálint Sándor (1904-1980)

"Csak arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha né tudjam mög, ki juttatott engöm ide. Nem akarom, hogy ellene a lelkömben bármikor is harag keletközzön. ... Aki engöm ezzel az ellenem kitalált váddal a szégyönpadra ültetött, az nem tudja, mit cseleködött. Nem haragszom rá. Majd az Úr Jézussal elröndözik."

Szeged-alsóvárosi paprikatermesztő családban született, egyéves korában árvaságra jutott. Szegeden a piaristáknál érettségizett, majd magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1930-tól a Néprajzi Intézetben gyakornok. 1931-ben tanár a Szegedi Királyi Katolikus Tanítóképző Intézetben. 1934-től egyetemi magántanár. Az alföldi és szegedi magyarság néprajzával foglalkozott. A "Szegedi szótár" és "Szögedi nemzet" c könyvek szerzője. 1945-ben a KDNP-ben országgyűlési mandátumot szerzett. 1948-ban visszavonult a politikai szerepléstől. 1947-től 1965-ig egyetemi tanár. 1962-ben a történelemtudományok kandidátusa lett. 1950-1956 között nem taníthatott. 1965-ben "rendszerellenes izgatás" vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban kényszernyugdíjazták. Fő műve: Karácsony, húsvét, pünkösd (1973) és a Szögedi nemzet (1976).

Boldog Gizella (980-1059)

"Szentnek hitvese, szentek nővére, szentnek szülőanyja. Ezekké lett. Nemde szent Gizellává kell legyen?"

Szent István király felesége, az első magyar királyné. II. "Civakodó" Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga. 995-ben lett István jegyese. 996-ban a kölni dómban kötöttek házasságot. A kereszténység terjesztésében férjének hű társa volt. Ismert kézimunkája egy miseruha, amely eredetileg a székesfehérvári templomnak készült, majd koronázási palást lett. Két fia született, Ottó és Imre. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui apácakolostor főnökasszonya lett.

 

Bus Jakab (1861-1935)

"Vakmerően bízik az, aki bűnében megátalkodva üdvösségét reméli. Például aki megtérését halálos órájára halasztja, vagy Isten irgalmában bízva vétkezik. Nem számít azonban vakmerő bizalomnak a gyarlóságból elkövetett bűn, amelynek bocsánatát reméli a gyónásban."

Jezsuita tartományfőnök, író. Világi papnak készült, Pozsonyban, Kalocsán, Innsbruckban tanult. Az önálló magyar jezsuita tartomány első főnöke. Budapesten, Pozsonyban rektor és hitszónok. 1920-1923: Szegeden rektor és teológiai tanár. Bangha Bélával megalapította a Mária Kongregációt. 1921-ben megalapította a szegedi Katolikus Ébredés című lapot. A Fogadalmi templom megépítését szorgalmazta.

 

Buday György, (1907-1990)

"...az egészségesebb struktúrájú magyar jövő formáját keresem. Nehéz és küzdelmes évek voltak, amíg ide érkeztünk, de kezdve a diákegyesületesditől egészen a magyar szellemi élet vadaskertjének portyázásáig nagyon sokat láttam és emberismeretre, sok élményre tettem szert, és kellett ezt csinálnom, erre rendeltettem és magam is fejlődtem időközben. Minden egyes állomás magában hordja mindazt, ami megelőzte és előjelét mindannak, ami utána következik. .hiszem, hogy visszajövök megpihenni egyetlen bolond ifjúságunk emlékénél..."

Grafikus, fametsző művész, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapítója, elnöke, szellemi és gyakorlati vezetője. Szerepe kisugárzott az egész XX. századi magyar szociális, művészeti életre kiegészülve a Szeged környéki falukutatással. A Szegedi Egyetem grafikai lektora volt, a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik megteremtője. Fametszeteket, könyv illusztrációkat készített többek közt Arany János balladáihoz, Sík Sándor Advent című oratóriumához, néprajzi gyűjteményekhez, Madách Imre: Az ember tragédiájához, Tamási Áron Ábel trilógiájához, Mauriac: Jézus élete című regényéhez, Shakespeare: Az Athéni Timon című művéhez. "Boldogasszony búcsúja" kiadványával 1931-ben elnyerte "Az év legszebb könyve" díjat. Londoni emigrációjában 1970-1972 között alkotta meg 25 magyar költő fametszet portréját a "The Poetry of Hungary" antológia számára. A British Múzeum 50 fametszetét megvásárolta és a Royal Society of Painters Etchers and Engravers tagjai közé választotta. Magyarsága, hazája iránti szociális és művészeti érdeklődése haláláig megmaradt. Nemzetközi rangú művészként is a magyar kultúra meghatározó egyénisége, neve széles körben összeforrt Szeged és a szegedi haladó szellemű ifjúság nevével.

Csaplár Benedek Gáspár (1821-1906)

"Az irodalom>a nemzeti élet lüktető ereje<. Az írónak művével együtt a magyar szellemiség talajában kell gyökereznie, s meg kell találnia a kapcsolatot a magyar múlthoz, hogy az irodalom fejlődése szerves része legyen a magyar kultúrának. Másrészt az irodalmi alkotásokat el kell juttatni a társadalom minden osztályához, a nép széles rétegeihez, hogy ne csak a szalonokban olvassák, hanem a mestergerendás házikókban is. Ezért tartja szükségesnek egy >olcsó könyvtár< megindítását."

Piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, a magyar folklór egyik legelső, munkása. Érsekújváron, Pozsonyban, Nagyszombatban, Privigyén, Podolinban, Besztercén és Kolozsvárott tanult és működött. Nyitrán teológiát tanult, Szegeden 14 évig tanított, néphagyományokat és népmeséket gyűjtött. 1886-ban az MTA levelező tagja, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottságának tagja. A Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányának és a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának is tagja volt.

Csonka János (1852-1939)

"Négyesi Pál levéltári kutatásai szerint egy brit feltaláló évekkel megelőzte mind Csonka, mind a szabadalmi bejegyzés elsőségéért vívott harcban részt vevő másik fél, Wilhelm Maybach ötletét. 1887-ben már Nagy-Britanniában, majd 1890-ig több más országban, például az USA-ban is bejegyeztette a Csonka-Bánki-, illetve a Maybach-féle karburátorral megegyező, ám azokét sok évvel megelőző saját karburátorát, csak erről az európai kontinensen sokáig nem vettek tudomást. A Nemzetközi Autótörténészek Szövetségének hivatalos álláspontja szerint tehát nem Csonka János találta fel a karburátort, de nem is Wilhelm Maybach, hanem az angol Edward Butler. Minderről azonban Csonka János nem tudott, tehát az ő általa kifejlesztett karburátor a saját ötlete volt, ezt nem vitatják."

Szegeden született, külföldi tanulmányútjai: Bécs, Zürich, Párizs és London. A Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozott műhelyvezetőként. A porlasztó feltalálója, a magyar motor- és gépjárműgyártás megindítója. 1887-ben a Ganz tulajdonába került motorokat üzemelte be. Itt ismerkedett meg Bánki Donáttal. Barátai közé tartozott Robert Bosch. A Magyar Posta számára készített motoros triciklit, majd csomagszállító gépkocsi alvázat, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult sikeres próbaútjára. Ő alkalmazta először a motorgyártásban az alumíniumot, a vezérelt szívószelepet, a nagyfeszültségű mágnes gyújtást. Műszaki irodalmi tevékenységének eredménye: az első magyar automobil szakszótár. Mintegy 150 gépkocsi tervet készített. 1924-ben a Mérnöki Kamara gépészmérnökké nyilvánította.

Dugonics András (1740-1818)

"Kihoztam e' Szűzet a' Feledékenségnek Tartománnyából, a' régi Setétségből: hogy a' mostani Világ lássa; csudállya; kövesse. Ennek Szeretete tisztességes: ugyan-azért állhatatos, kellemetes, és dicsőséges. Szíve, a' Késértetek között, nagy-is, erős-is, győző-is. A' Veszedelmekben, Szerencsétlenségekben Bátor; árnyékától nem fél; magát el nem hadgya. Ezen Magyar Szűznek ékes példáin örvendeni fognak ama' szép Fiatal-pirost orczájokon viselő' Drága Kis-Aszszonyaink; szégyenleni fogják magokat, el-is-búhatnak előtte ama' Sápadt Nyősténnyeink."

Dugonics András szegedi városi kapitány és Imre Katalin fia volt. Szülei gondos és alapos neveltetésben részesítették. A jezsuitáknál tanult, majd 1756-ban maga is a rendbe lépett. A próbaévek után Nagykárolyban és Nyitrán tanult. Költészetet és szónoklattant tanított Erdélyben, Medgyesen. Itt a nemzeti mondavilág romantikájával került kapcsolatba, Erdély római, dák, hun és magyar történeti hagyományaival. A jezsuita rend eltörlése után 1774-ben a nagyszombati egyetemre helyezték át matematika tanárnak. Az egyetem Budára helyezése után 1788-ban egyetemi rektor lett. 1808-ban öreg kora és testi gyengesége miatt nyugalomba vonult, rokonaihoz Szegedre, ahol tíz évre rá meghalt. Az első magyar nyelvű regény, az "Etelka" szerzője.

Fricsay Ferenc (1914-1963)

"Bennünket még arra tanítottak, hogy a román, a cseh a szerb stb. ellenségeink! Pedig éppen olyan nagyszerű és ocsmány emberek, mint mi voltunk. És hogy a > Csonka Magyarország nem ország, és az egész Magyarország mennyország. < Milyen ostoba, hitetlen és kicsinyes gondolatok! Így neveltek bennünket, a mi generációnkat. Pedig nincsenek határok, csak szív határok léteznek. Én jobban szerethetem egy kis részét a világnak, amit Hazámnak nevezek, mert ott születtem, vagy ott élek, de szeretni az egész világot kell, minden országot és minden embert, akit Isten alkotott."

Gyermekkorától kezdve rendszeresen fellépett, mint zongorista. Hivatásos pályafutását - apja utódaként - a Magyar Királyi 9. Hunyadi János Gyalogezred zenekarának katonakarmestereként Szegeden kezdte 1934-ben. 1935-ben a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának karmesterévé nevezték ki. 1936-1939 között előadásokat dirigált a Városi Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 1944-ben, a német megszállás alatt bujkálni kényszerült, majd a háború után Budapesten folytatta pályafutását. A nemzetközi hírnévre az 1947-es Salzburgi Ünnepi Játékokon tett szert. 1948-1952 között a berlini opera és a szimfonikus zenekar vezető karmestere. Majd a Houstoni Szimfonikusok vezetője (1954-1955). Később a müncheni Staatsoperben (1956-1958), 1960-tól pedig ismét Berlinben dolgozik. Az 50-es évektől egészen haláláig készített lemez-felvételeket a Deutsche Grammophon-nak.

 

Szent Gellért (980-1046)

"Arról, hogy vannak-e hamis próféták is e gyakran öntözött, mégis öntözetlen és tisztátalan földön, azok mesélhetnek, akik püspöki széket ragadnak maguk alá, noha alig hallottak a zsoltárokról az iskolákban. A többiről meséljen Germánia, de Pannonia se hallgasson. Az ilyen föld szüli az eltávolodást a fény és ama ragyogás közt, amelynek az ég szférája nem fényeskedik ."

A Szeged-Csanádi egyházmegye első püspöke. Gerardo Sagredo valószínűleg lombardiai származású szerzetes. Atyja, Gerardo velencei patrícius volt. Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában tanult, majd Bibliát tanulmányozta. Szent Jeromos betlehemi monostorába szeretett volna zarándokolni. Apját a velenceiek Jeruzsálembe zarándoklása közben megölték az arabok. 1005 környékén szentelték pappá és a monostor iskolájának tanítójának készülve, Bolognába küldték tanulni öt évre. Vilmos apát halála után ő lett az utód, de lemondott róla, mert a Szentföldön szeretett volna megtelepedni. 1015-ben hajóra szállt, de Parenzo mellett viharba került. Szent András szigetén keresett menedéket, ahol Razina pannonhalmi apáttal találkozott, az ő hatására meglátogatta István magyar királyt Székesfehérvárott, aki rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, sőt időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta. Követként járt Franciaországban. Barátjának Günthernek példájára 1023-ban remeteségbe vonult Bakonybélbe. 1030-ban István király marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki. Magyarul sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna. Ő volt Szűz Mária magyarországi tiszteletének az első és leghatásosabb terjesztője. Ő írta az első magyarországi kommentárt Dániel próféta könyvéhez (Deliberationes). Pál leveleihez is írt kommentárt, de az nem került elő. 1043-ban Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást. 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget a határon üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél megtámadták a Vata-féle lázadás résztvevői és kétkerekű talyigán a Kelen-hegyről (ma Gellért-hegy) a mélységbe lökték őket.

Glattfelder Gyula (1874-1943)

"Abban az apokaliptikus méretű válságban, mely milliók megélhetését teszi kétségessé s családok és nemzetek jólétét nyeli el, mindenki csak a pénz, az arany krízisén töpreng. Pedig végzetes tévedés korunk szörnyű vergődésében csak anyagi érdekek zavarát látni vagy mechanikus erőtényezők játékát és birkózását a társadalmi konklúzió egyetlen okául felállítani. A dolgok mélyén, a gazdasági érdekharcok hátterében, a nemzetek versengése mögött, szóval mindenütt ahol egy anyagias civilizáció az élet egyedül érdemleges javait sejti, lelki problémák, a vallási- és kegyelmi élet misztikus igazságai húzódnak meg, s szolgálnak magyarázatul a történelem egyetemes s a mai válság különleges kérdéseire."

Budapesten született, 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató, a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre Kollégiumának alapítója és első igazgatója. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1911 májusában a Csanádi egyházmegye püspökévé szentelték Temesvárott. Jelmondata: Iustum Amore (Igazságot szeretetettel). 1921-1943: a szegedi székhelyű püspökség és a Fogadalmi templom megalapítója.

Ilia Mihály (1934-)

"Ilia Mihálytól kaptam a legtöbb levelet, bár több mint húsz éve egy városban lakunk, - azt hiszem, időnként kileste, mikor nem vagyok bent a munkahelyemen, s gyorsan bedobott az újságosládába egy-egy öt-tíz soros episztolát, amellyel új és páratlan műfajt alkotott a magyar irodalomtörténetben: a levél-epigrammát. Persze, ezekből nemcsak én részesültem (az is lehet, hogy én a legkevésbé, mivel én válaszolni se nagyon szoktam rájuk), hanem az egész világ: Uppsalától Buenos Airesig, mert Miska mindenkit ismer és számon tart, akit ismerni és számon tartani érdemes, jelen van levél-epigrammáival mindenütt, ahol magyarul (is) értenek, bár ő maga nyugat felé Bécsnél, kelet felé Bukarestnél messzebb sohasem jutott." (Baka István)

Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus és szerkesztő. A Holnap-mozgalom történetét, a századelő magyar irodalmát és a határainkon túli magyar irodalmat és az élő magyar irodalmat kutatta. Tápén született és az elemi iskolát is ott végezte, 1953-ban érettségizett. A Szegedi Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakon szerzett diplomát. Disszertációja a századelő nagyváradi irodalmi társaságról szól. Kandidátusi dolgozatát a Nyugat-mozgalomtól a külföldi magyar irodalomig témakörben írta meg. Tagja a Magyar Írók Szövetségének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. Szerkesztőségi tagja az Irodalomtörténet, a Kortárs, és a Pompeji kiadványoknak. A Tiszatáj című periodikát ő tette Szegeden szerkesztett országos lappá, ami miatt megfigyelték. Ő fedezte föl Baka István tehetségét, s közölte először verseit. Számos díjat kapott.

Szent István (969/970-1038)

"Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; e nélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak."

Vajk néven született, ő az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Apja Géza fejedelem, anyja Zombor gyula Sarolt nevű lánya, aki Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett. Apját, és családját I. Ottó német-római császár által 972-ben Magyarországra küldött Sankt Gallen-i Bruno keresztelte meg. Szent Adalbert vállalta István keresztény szellemű taníttatását. István 996-ban vette feleségül II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, akivel jelentős számú bajor pap, lovag és mesterember érkezet az országba. István és Koppány harcának tétje a keleti vagy nyugati orientáció volt. 999-ben Asztrik pannonhalmi apátot küldte Rómába, hogy az ott időző II. Ottóval tárgyaljon. II. Szilveszter pápa koronát és apostoli áldást küldött neki, és ezzel Magyarország belépett az európai keresztény nemzetek sorába. A koronázás 1000-ben vagy 1001-ben történt. Szent István uralkodásának negyvenhatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján halt meg.

I. János Pál (1912-1978)

"Kedves Dickens! Püspök vagyok, aki azt a különös feladatot kapta, hogy minden hónapban ír egy levelet a "Szent Antal hírnöké"-be valamely illusztris személyiségnek.

A teve áthaladt a sivatagon, patáival tapodta a homokszemeket, s gőgös diadallal mondogatta: --Összetaposlak! A homokszemek hagyták magukat taposni, de fölkelt a szél és azt mondta: - Föl, Föl homokszemcsék! Egyesüljetek, lássunk neki együtt, egyesült erővel megostorozzuk a bestiát és eltemetjük a homokhegyek alatt."

Albino Luciani néven Forno di Canale-ban született. Édesapja, Giovanni Luciani vendégmunkás Svájcban, majd a velence-muranói üveggyár üvegfúvómestere. A család nagy szegénységben, de négy gyermeküket szeretetben és hitben nevelték. Albino már hat éves korától pap akart lenni. A feltrei kisszemináriumban (1923), majd pedig a bellunói szemináriumban (1928-tól) tanult. 1935-ben szentelték pappá. A bellunói szeminárium igazgatóhelyettese (1937): dogmatikát, filozófiát, egyházjogot, patrisztikát, egyházi művészetet, homiletikát, kateketikát tanított. 1947: a római Pápai Gergely Egyetemen teológiai doktori címet szerzett. XXIII. János pápa 1958-ban püspökké nevezte ki. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. VI. Pál pápa velencei pátriárkává nevezte ki. 1972-ben az Olasz Püspöki Konferencia alelnökévé választották. 1978-ban választották pápává. Mosolygó pápának nevezték.

II. János Pál (1920-2005)

"Názáret az az iskola, ahol kezdjük megérteni Jézus életét: az Evangélium iskoláját. ... Talán észrevétlenül még utánozni is megtanuljuk."

Karol Józef Wojtyła néven született Wadowicében. Édesapja katonatiszt, édesanyja tanítónő. 1929-ben orvos bátyját, 1932-ben édesanyját és 1941-ben édesapját is elvesztette. A krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába járt. A náci megszállás idején egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott. Sokat sportolt és különböző színjátszó körökben is részt vett. Az illegalitásban működő krakkói szemináriumban tanult. 1946-ban szentelték pappá. A krakkói érsek Rómába küldte, elzarándokolt Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz "a legmagasabb tisztség az Egyházban". 1948-ban visszatért Lengyelországba; plébános és egyetemi lelkész. Az erkölcsteológia professzora lett (1953). 1958-ban szentelték püspökké. 1964-ben Krakkó érseke, 1967-ben pedig bíboros lett. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. 1978. október 16-án őt választották pápává. 1981-ben egy török férfi, Ali Agca rálőtt, de a merényletet túlélte. 14 pápai enciklikát adott ki. Nevéhez fűződik A katolikus egyház Katekizmusa című összeállítás. Számos országot látogatott meg (104 külföldi utazás). 2000-ben a Szentföldre utazott, találkozott két főrabbival és a jeruzsálemi főmuftival. Assisiben ő kezdeményezte a világ vallásainak találkozóját. Kétszer tett látogatást Magyarországon (1991 és 1996).

József Attila (1905-1937)

"Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! / Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk, / gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos / itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem. / Segíts, édes Istenem!"

Budapesten születetett, 32 évesen Balatonszárszón halt meg. Az élet kegyetlen volt vele, félárva, gyermekkora szorongásokkal volt teli. Felnőttként a meg nem értéssel küszködött. A Szegedi Egyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt Horger Antal professzor megfenyegette a rektori tanács pedig nem ajánlotta neki a tanári pályát. Ezután Bécsben, Párizsban a Sorbonne-on tanult. Magyarországon kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Az Ady Endre utáni magyar költészet legjelentősebb alakja. A második világháború után a szocialista világköltészet ünnepelt vezéregyéniségévé vált. Műfordítóként a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.

Juhász Gyula (1883-1937)

"Imádtam mindig a művészetet / S lelkem gyönyörrel hintázott örökké
Hullámain a klasszikus zenének. / Beethoven, bár Bécs adta, elragad,
S Wagner, bár lelke német, elvarázsol. / Hiszem, hogy a művészet tiszta vallás,
Melynek nemes, hódító kultuszában / Szövetséget köt minden érező szív."

Juhász Illés posta- és távírda főtiszt és felesége, Kálló Matild első gyermekeként született. 1893-1902: a szegedi Piarista Gimnázium tanulója. 1899-ben jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, 1900 piarista novícius Vácott, 1902-től a pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium titkára. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá. 1906-ban a máramarosszigeti piarista gimnáziumban tanított. 1907-ben tanári államvizsgát tett Budapesten, itt ismerkedett meg Gulácsy Lajossal. 1907-től a lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani, majd a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanára volt (1908-1911). Megismerte Sárvári Anna színésznőt, akihez reménytelen szerelem fűzte. 1918-ban tagja lett a szegedi Nemzeti Tanácsnak és a Délmagyarország vezető publicistája volt. A szegedi színház direktóriumának tagja volt, de a francia megszállás alatt elüldözték a színház éléről. 1929-ben elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal.

Kapisztrán Szent János (1386-1456)

Itáliai teológus, hitszónok, inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse, Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje. Aquila közelében, Capestrano faluban született. Ifjú korában, jogot tanult a perugiai egyetemen, sikeres bíró, majd a nápolyi törvényszék elnöke. 1412-ben Perugia kormányzója volt. 1416-ban Rimini ura börtönbe vetette, innen szabadulva a belépett a ferences rendbe. 1420-tól vándor prédikátor. Az inkvizíció vezetője Ferrarában, Velencében, majd Szicíliában. A pápák követe 1439-ben Milánóban és Burgundiában, 1446-ban pedig a francia király udvarában. 1449-re felszámolta az avignoni ellenpápaságot. 1451-től bécsi udvarban a pápa apostoli nunciusa, innen járta be a Német-Római Birodalmat, Csehországot és Magyarországot. 1455-ben a török elleni összefogást sürgette. 1456-ban Hunyadi Jánoshoz vezette saját toborzású seregét, áttörve a török hajózárat bejutott a várba. Az ostrom alatt mindvégig buzdította a harcolókat, akik sikerrel verték vissza a megújuló rohamokat. A diadal után a táborban dúló pestis áldozata lett. 1690-ben avatta szentté VIII. Sándor pápa. Ünnepe: október 23.

Kass János (1927-2010)

1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd 1946-tól 1949-ig a jelenlegi Moholy-Nagy Művészeti Egyetem elődjén, a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult. Mesterei 1949-1951 között: Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György voltak. 1960-től 1961-ig a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán a könyvművészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén tanított. 1965-1973 között az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt.
Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.
Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Zürichben, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei.
A Magyarországon bemutatásra nem engedélyezett Fejek sorozatából a világ első számítógépes animációs filmjét készítette el Halász Jánossal, a John Halas néven akkor már világhírű rendezővel Londonban (Dilemma, 1981).

Kálmány Lajos (1852-1919)

"Népköltésről lévén szó, a nép alatt az emberiségnek azt a részét, - vagy a magyarra vonatkoztatva: nemzetünknek azt a részét - értjük, mely magyar ősöktől örökölt, apáról fiúra szálló ős igéket őrzi és ápolja."

Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermeke. A piaristáknál tanult, teológiai tanulmányait Temesvárott végezte. 1875-ben szentelték pappá. Magyarpécskán népköltészeti gyűjtőmunkát végzett. Az egyházi vezetés nem kedvelte, többször áthelyezték Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire. E sajátos körülmény különösen kedvezett a népdalgyűjtő munkájának. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, és már 1877-től saját pénzén adta ki. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.

Károlyi Lajos (1877-1927)

Művészeti tanulmányait Münchenben, Nagybányán Hollósy Simonnál és Rómában végezte. Szegeden, szülővárosában telepedett le tanulmányai végeztével. 1915-től foglalkozott arcképfestéssel. Önarcképei száma 150. Tájképein a fény foglalkoztatta. Szegedről elzarándokolt Tolsztojhoz is keresve a kapcsolatot a világgal. Csalódása után Károlyi Istvánhoz költözött Makóra, akinél asztalosként dolgozott. 1927-ben a budapesti Rókus-kórházban halt meg. Szeged festészetének atyamestereként tekinthetjük.

Kelemen Didák Sámuel (1683-1744)

"Szeressétek az irgalmasságot, mert soha nem láttam gonosz halállal kimúlni, aki irgalmas volt."

 

Páter Kelemen Didák a háromszéki Kézdialmás-Baksafalván született. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján végezte és itt kapott tanári állást. Az ellenreformáció időszakában a Partiumban a katolikus hitet védelmezte, templomokat, iskolákat épített. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé. Nevéhez fűződik a szegedi, aradi, nyírbátori és az egri rendház alapítása, vagy bővítése.

Kerényi Károly (1897-1973)

"A róka meglátogatott egyszer egy tragikus maszkot. Óh milyen nagy arca van, - de nincs agyveleje - kiáltott föl, miután jobbra-balra forgatta a maszkot." (Phaedrus 1,7:1-3)

Aradon érettségizett, 1921-ben tanári diplomát szerzett Pesten, 1926-ban egyetemi magántanár lett. 1936-tól a pécsi egyetemen a klasszika-filológia tanára. 1943-tól Svájcban élt. 1944-47: a bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára. 1948-66: a zürichi C. G. Jung Intézet kutatásainak irányítója. Eredeti elképzelései voltak a mitológia antropológiai és egzisztenciális vonatkozásairól. Kései munkásságára a Jung-féle pszicho-analitikai irányzat hatott. Közös publikációja Junggal: az isteni gyermekről és az isteni leányról szóló tanulmány. A József-tetralógiát író Thomas Mann-nal folytatott levelezést. 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott a görög mitológiai és vallástörténeti kutatásaiért.

Király Kőnig Péter (1870-1940)

"Jött az Alföld közepébe, mint a klasszikus muzsika pionírja, és eltávozott, mint annak nesztora. Jött, mint kérdőjel, elment, mint megoldás. Előtte volt a disszonancia, utána konszonancia. Jött agitációs hanggal, széles gallérral és kalappal, szelet kavarva, és távozott, mint bölcs, dolga rendezetten."

A szegedi zeneiskola híres igazgatója volt. Zeneszerző, egyben az első szegedi opera megalkotója is. 1904-ben érkezett Szegedre, Városi Zeneiskola igazgatója haláláig. A Zeneiskola magas szintű irányítása mellett karnagyként, előadóművészként is kiemelkedő színvonalon működött. Játszott vonósnégyesben, orgonált a zsinagógában és a Dóm orgonáján. A Szegedi Dalárda karnagya (1910-1927). Hagyatéka a szegedi Somogyi Könyvtár állományában található.

Kiss József (1928-2008)

Szegeden született és a piaristáknál érettségizett. Diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett 1960-ban házasosodd feleségével Sebők Juliannával. Évekig volt a Szeged-Csanádmegye főépítésze. Gyermeke Ágoston is építész lett. Nem csak felügyelte a Szeged Tarján-városi templom építését, hanem kétkezi munkával is részt vett az építési munkálatokban.

Klauzál Gábor (1804-1866)

Reformkori magyar politikus, miniszter. Szegedi piarista diák volt. 1832-től országgyűlési követ, 1843-1844-ben a liberális ellenzék vezetője. A forradalom kezdete után a pesti közcsendi bizottmány tagja. Az első felelős magyar Minisztériumban a földművelés-, ipar- és kereskedés osztályának minisztere. Miniszterként mérsékelt politikát képviselt, követelte, Lamberg Ferenc Fülöp gróf gyilkosainak felelősségre vonását. Egészségi okok miatt a fegyveres harcok kezdetén visszavonult birtokára, és ott gazdálkodott. Az 1850-es években Kistétényben vásárolt magának telket. 1861-ben és 1865-ben Deák Ferenc pártjának tagjaként, Szeged képviselőjeként részt vett az országgyűlésen.

Kovács György (1932-1977)

"Megmutattam nektek, hogyan kell dolgozni." (vö. ApCsel 20,35)

 

Az 1971-től 1975-ig tartó templomépítés "kétkezi motorja". Az Építő Bizottság tagja, a vasszerkezetekért felelős főmunkatárs volt.

Löw Immanuel (1854-1944)

"A vallás, haza és tudomány szentelt lobogóját
Békében s harcban sok diadalra vivé.
Nyugszik a bajnok most, községe, családja siratja.
Emlékét őrzik: hit, haza és tudomány."

Apja Löw Lipót rabbi, bátyja Löw Vilmos amerikai ügyvéd, műfordító. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden a piaristáknál végezte. Egyetemi és teológiai tanulmányait Berlinben végezte, és ott is avatták rabbivá. 1878-ban választotta főrabbijává a szegedi zsidó hitközség. A magyar, a német és a héber nyelv mellett tudott arámiul, szírül, törökül, arabul, perzsául, görögül, latinul, románul és szláv nyelveken is. Sémi filológiai dolgozataival, hitszónoklataival és botanikai tudományos munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. Emlékbeszédei a magyar irodalom és történelem nagyjairól nyomtatásban is olvashatók. Magyarra fordította az Énekek énekét. Ő volt az első szegedi gyorsíró. Irányításával szervezték meg és katalogizálták a szegedi Somogyi Könyvtárat. Felavatta az esztergomi zsinagógát (1888). Fő művel Die Flora del Juden négykötetes monográfia a bibliai növényekről. Felszólalt a Kun Béla vezette kommunista forradalom ellen. 1920-21-ben börtönbe zárták, mivel Horthy-ellenes véleményének adott hangot, de perét maga Horthy törli. 1927-től 1939-ig a zsidóság felsőházi képviselője volt. 1944 júniusában a szegedi gettóba vitték, ahonnan deportálták volna. Úton Auschwitz felé Budapesten elengedték, és egy fővárosi kórházban halt meg.

Mezey Mária (1909-1983)

"Ekkor éreztem először azt a semmihez sem hasonlítható érzést, hogy valami dolgom van a világon, nem vagyok felesleges, hogy értelme van az evésnek és alvásnak, a napi nevetésnek és szomorúságnak, mert mindez azért kell, hogy este, ha felmegy a függöny és csend lesz, elmondhassak valami lényegeset, valami fontosat embertársaimnak."

Kecskeméten született. A Szegedi Egyetemen magyar-francia-filozófia szakos diplomát szerzett. A színészmesterségre készült gyerekkora óta. 1928-ban beiratkozott Rózsahegyi Kálmán magániskolájába, az Országos Színészegyesületben vizsgázott le. Pályáját a miskolci színházban kezdte, majd a Pécsi Nemzeti Színházban játszott (1933-1934). 1935-től a Belvárosi Színház tagja volt. 1939-ben ösztöndíjat nyert Párizsba, de a világháború miatt nem utazhatott el. A német megszállás alatt nem vállalt fellépést. Később a Fővárosi Operettszínházban, és a Vidám Színpadon is játszott. 1956-tól a Madách Színház, 1962-től a Petőfi Színház, 1964-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1968-ban kanadai turnén vett részt. Két évvel később súlyos betegsége miatt visszavonult.

Móra Ferenc (1879-1934)

"No, másodikos gimnazista koromra megért. Végigolvastam az egész nagy bibliát, ó- és újtestamentumot, beleértve az Énekek énekét is, meg az Apokalipszist is, és az a sok zsidó király rendkívül komolyítólag hatott rám. Ha Stross Olgával összevesztem a túrós bodagon, mindig Jezabelnek neveztem, és kijelentettem neki, hogy ha elveszem feleségül, kutyákkal nyalatom föl a vérét." - Szeptemberi emlék (részlet)

Iparos családból származott. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakon tanult de nem szerzett diplomát, segédtanárként egy évig tanított Felsőlövőn. A Szegedi Napló állandó munkatársa, annak megszűnése után a Dél Magyarországba írt haláláig, 1913-1919 között főszerkesztője. 1904-től a Somogyi Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője és könyvtárosa volt. Emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett. 1911-1920: a szegedi szabadkőműves páholy tagja volt. Az Alföldön és Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagai jelentősek. Írói pályáját versírással kezdte, elbeszélésekkel és mesékkel folytatta. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt.

Muntyán Valérné Goller Emília (1871-1962)

"Az ajándékozó visszavonhatatlanul és végérvényesen, korlátlan és szabadrendelkezésű tulajdonjoggal ajándékul adja a megajándékozott egyházi intézménynek a fent körülírt ingatlant a jelen állapotában összes alkatrészeivel és tartozékaival egyetemben, melyet a megajándékozott elfogad.

Az ajándékozó az ingatlannak teher és permentességét magára vállalja, de felkéri a Csanád egyházmegye püspökét, hogy ezen az ingatlanon a Fodor-telepi lakosság római katolikus kápolnája részére alakítsa át és vegye használatba...

Aláírás: Nagy Tibor sk. Havas Géza sk. (tanúk) Özv. Muntyán Valérné Goller Emilia sk. (ajándékozó) Pataki Kornél sk. (megajándékozott a Csanádi egyházmegye képviseletében) - Az ajándékozási szerződés részlete

Németh András, Dr. (1924-1999)

"Te csak ne szólj bele Viktor! Én ismeröm az emböröket. Persze hogy nem látszik rajta semmi, hisz a lakodalomban elviszi az öt litert is, aztán még csak nem is billög. De én látom rajta, amikó a látó szöme is úgy hunyorít, mint a rossz, hozzá mög köszörüli a torkát, akkó mán túl van a literön."

Ő végezte el az első majdnem sikeres, élődonoros veseátültetést Szegeden 1962. december 21-én. Egy 26 éves nyomdászon végezték el a beavatkozást, aki egy nyolc gyermekes vésztői családban nőtt fel. A család összes tagja közül végül csak egy testvére bizonyult minden szempontból alkalmas donornak. Számos (szakmai) politikai támadásnak is ki volt téve, az egészséges ember, a donor "csonkolása" miatt feljelentették az orvos csapatot. Talán ezért a nemzetközi sikernek számító és hazánkban úttörőként elvégzett beavatkozás után nem volt módja, vagy nem merte alkalmazni az akkor itthon még nem törzskönyvezett immunszuppresszív gyógyszert, az Imuran-t. (ld. 79 nap remény, Szeged 1997)

VI. Pál (1897-1978)

"Talán az Úr nem azért hívott engem és nem azért tart meg e szolgálatban, mivel alkalmas lennék rá, vagy azért, hogy kormányozzam és kivezessem az egyházat a jelen nehézségekből, hanem azért, hogy szenvedjek valamit az egyházért, és világos legyen, hogy ő az Úr és nem más vezeti és menti meg az egyházat."

Giovanni Montini néven nemesi családban született Concesióban. 1920-ban szentelték pappá. A Szent Gergely Egyetemen, a Római Egyetemen és az Accademia dei Nobili Ecclesiasticin tanult. 1937-től XI. Piusz pápa államtitkárának, Pacelli bíborosnak a helyettese. Amikor Pacelli XII. Piusz néven pápa lett, megerősítette Montinit ebben a pozíciójában, majd az új államtitkár 1944-es halála után szerepét maga a pápa vette át, Montini továbbra is betöltötte ezt a posztot. Nagyobb összegekkel segítette az üldözött európai zsidóságot. Meg nem erősített információk szerint Montini és Alcide de Gasperi megpróbáltak találkozót összehozni Maria José belga hercegnő és az Egyesült Államok vatikáni követe, Myron Taylor között, hogy Olaszország különbékét köthessen az Államokkal; a találkozás azonban nem jött létre. 1954-ben Montini Milánó érseke lett. XII. Piusz kinevezte bíborosnak, de ő nem fogadta el a kinevezést. 1963-ban választották pápává, az ő pápasága alatt fejeződött be a II. Vatikáni Zsinat. Feloszlatta a nemesi testőrséget és a palotaőrséget, és a Svájci Gárdát tette meg a Vatikán egyedüli fegyveres erejévé. Ő volt az utolsó pápa, akit a pápai tiarával koronáztak meg. 1977-ben magánkihallgatáson fogadta Kádár Jánost.

Pálfy Ferenc (1824-1907)

"Hogy tehát a várost végpusztulással fenyegető ezen eshetőség szintén elháríttassék; városom iránt tartozó kötelesség-érzületemnél fogva arra kérem föl méltóságodat, miszerint méltóztassék oly számú katonai létszámnak Szegedre való rögtöni rendelését kieszközölni, mely hivatva és képesítve legyen a jelenleg helyben tartózkodó legénységnek pihenése alkalmával a védvonalakat megkívánható állapotban tartani."

 

Apja földbirtokos, iskoláit Szegeden végezte a piaristáknál. Jogot Pozsonyban tanult és Budapesten, ahol joggyakorlatot végzett. 1840-ben köszöntötte a hazatérő Klauzál Gábort. 1848-ban aljegyző Szegeden. A 33. honvédzászlóaljnak főhadnagya volt. A világosi fegyverletétel után báró Rudnyánszkyval bujkált. 1860-1868: a Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, majd elnöke. A Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1872-ben kereskedelmi tanácsos. 1872-től polgármester. 1872. május 24-én, a királylátogatás után az árvízvédelem során kimagasló helytállása miatt kir. Tanácsosi kinevezést és Vaskorona rendelt kapott.

Radnóti Miklós (1909-1944)

"A zsidó szellemből csak az Újtestamentum és a zsoltárok állnak közel hozzám, az Ószövetséget sohase szerettem, soha, nem is értettem. [...] Fajilag nincsen bennem egy csepp magyar vér sem: nem vagyok keverék: tiszta vér. És mégis: nincs bennem semmi, amit magyarnak ne éreznék mindenestül." - Sík Sándor naplójegyzetei (1938 karácsony).

Magyar költő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Glatter Miklós néven Újlipótvárosban született zsidó családban. 1926-ban ismerkedett meg későbbi feleségével, Gyarmati Fannival. Csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz. 1928-ban irodalmi folyóiratot indítottak. Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, melyben tizenkét verset írt. 1930-tól Szegeden tanult a bölcsészkaron magyar-francia szakos tanárnak. Sík Sándor privát szemináriumának tagja lett. 1931-ben az Újmódi pásztorok éneke című kötetben megjelent versét vallásgyalázónak minősítette a szegedi törvényszék. Ekkor Sík Sándor kiállt mellette. 1931-ben Párizsban járt. 1940-ben jelent meg az általa szerkesztett, de Sík nevét viselő Dicsőség, békesség imakönyv. 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben ismét Párizsba utazott, mint a Magyar PEN Club tagja. 1940: első munkaszolgálat Kolozsvárott. Sík Sándor keresztelte meg 1943-ban a Szent István Bazilikában. Május 20-án vonult be Vácra munkaszolgálatra, majd onnan Szerbiába, a Bor közelében lévő táborba került rézbányába. 1944. október 24-én Szentkirályszabadján írta az utolsó, a negyedik Razglednicát. 1944. november 9-én halt meg Abdán.

Rákos B. Rajmund (1911-1994)

"A Szentírás - szokta mondani - annyira magasztos, hogy a világ egyetlen bölcse sem képes felfogni teljesen, mivel messze felülmúlja értelmét, de dadogva mégis képes róla beszélni."

Minorita szerzetes. Nyírbátorban és Egerben teológiát tanult, Szegeden latin-magyar szakon végzett. Eger, Miskolc, Nyírbátor működésének színhelye. Pesten egyházjogi doktorátust szerzett. A komáromi kórház lelkészeként Németországba, majd 1947-ben Rómába, később Assisibe került. 1949-ben Rómában a Gregoriana Egyetemen erkölcsteológiából licenciátust szerzett, 1956-ban a római Regina Coeli börtön lelkésze volt. 1957-ben hajólelkészként kivándorlókat kísért Ausztráliába. 1958-tól a Szent Péter bazilika magyar apostoli gyóntatója. 1951-56 között a Vatikáni Rádióban kb. 300 irodalmi és egyháztörténeti előadást tartott. Kelemen Didák (1714-43) leveleinek kiadásával annak szentté avatását szorgalmazta.

Reizner János (1847-1904)

"Munkámat elsősorban is Szeged népének használatára írtam és annak ajánlom. A város múltját ne csupán a mythoszból, ne csak a hagyományok tanításaiból, ne egyes töredékes előadásokból ismerje, hanem az ezeréves múltnak egész teljét végtére a kritika szövétnekétől megvilágosítva lássa. De írtam a nagy magyar közösség tájékoztatására és a magyar tudományos irodalom gyarapítására is... És ha Szeged polgárságának várakozását kielégítettem s a történelem barátai és hivatott munkatársai megelégedetten forgatják könyvemet, munkámat siker koronázta és fáradozásaimért a legszebb jutalmat nyertem..."

 

Jogász, régész, történész, könyvtárigazgató és múzeumalapító igazgató. Iparos családból származott, édesapja bognármester volt. Felesége Jenei Anna, majd annak halála után a második felesége Molnár Ilona. Szegeden a piaristáknál tanult, jogot hallgatott Pozsonyban és Pesten, 1871-ben ügyvédi vizsgát tett. Szegeden 1871-től a Szabadelvű Kör titkára. Műemlékek megőrzésére vonatkozó útmutatókat adtak ki. 1875-ben főjegyzővé választották. 1882-ben lemondott főjegyzői állásáról, és a továbbiakban a Somogyi könyvtár rendezésével foglalkozott. Átélte a szegedi nagy árvizet. A szegedi vár bontása kapcsán összegyűjtött 2000 darab faragott követ is Reizner mentette meg. Munkácsy Mihály Honfoglalás című monumentális képének színvázlata Reizner javaslatára került a szegedi múzeumba. Megírta Szeged történetét, a múzeumban utóda Tömörkény István.

Richter Ilona (1928-)

A soltvadkerti, szarvaskúti tanyai iskola tanítójának gyermeke Homokországban szerezte életének első tapasztalatait. Ott szerette meg a növényeket és állatokat, amelyeknek aztán egész élete során avatott ábrázolója lett, sok évtizeden át szolgálva ezzel a magasabb tudományt, és tanítva tudni vágyó gyermekeket, felnőtteket. Tehetsége a Képzőművészeti Főiskolán bontakozott ki, amelyet elvégezve hamarosan elnyerte a Munkácsy-díjat, korosztályának olyan kiválóságaival együtt, mint Kass János és Gross Arnold, akikkel fél évszázaddal később közös kiállításon is bemutatta műveit.
Pályája kezdetén a Természettudományi Múzeum, majd a Nemzeti Múzeum munkatársa volt, azután közel másfél évtizeden át Nápolyban a tengerbiológiai állomáson dolgozott. A Földközi-tenger apró élőlényeit a legtökéletesebb eszközzel, saját kezével örökítette meg. De a távolból is gondolt a hazai apró emberekre: ekkor jelent meg először talán legismertebb gyermekkönyve a Pandi nevű mackóról. Hazatérve a Szegedi Tudományegyetem munkatársa lett, és több mint negyven év óta a város és az egyetem polgára. Tudományos illusztrációit nyugat-európai nagyvárosoktól a szegedi akadémiai székházig számos helyen láthatták az érdeklődők.
Munkásságát - többek között - 1983-ban "Az NSzK legszebb könyve" díjjal ismerték el, majd 1988-ban a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsától "Az év gyermekkönyv illusztrációja" díjat nyerte el. Soltvadkert pedig, amelyet szülőföldjeként szeret, tisztel, s ahonnan egy maréknyi homokot mindig magánál őriz, díszpolgárává fogadta, és állandó kiállítást létesített alkotásaiból.
És hogy teljesebb legyen a kép Richter Ilonáról, íme néhány sor "A megelégedés fája" című, néhány éve megjelent könyvéből: "Uram, miért nem pihentél meg korábban? Miért nem elégedtél meg a csigaházzal, a csillagokkal és tengerekkel? A fekete és fehér után, a vonalak és foltok után, a színek és formák után mi késztetett megalkotni engem?" Nem csupán képzőművész az, hanem lírai költő is, akinek a lelkéből ilyen kérdések fakadhatnak.

Riesz Frigyes (1880-1956)

"Funkcionálanalízist, a nézőpontot egyre általánosabb síkra emelte, s eljutott ahhoz az absztrakt térfogalomhoz, amelyet ma Riesz-térnek neveznek. De nemcsak az egyre növekvő általánosság irányában fejleszti az elméletet, hanem gondja van a legfontosabb konkrét esetekre is, s eközben páratlanul elegáns módszereket dolgoz ki a funkcionálanalízis vizsgálta függvényterekben felhasznált mérték- és integrálfogalom felépítésére. Egy élet legfontosabb eredményeit foglalja össze Szőkefalvi-Nagy Bélával közösen írt "Leçons d'analyse fonctionnelle" című, 1953-ban megjelent monográfiájában, amelyet rövidesen számos más nyelvre is lefordítanak."

 

Magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva, a függvények és a vektorok kapcsolatát kutatta. Maurice René Fréchet-vel és Stefan Banach-hal együtt a funkcionálanalízis megalapítója. Tanult a zürichi (1897-1899), a budapesti (1899-1901) és a göttingeni egyetemen (1901-1902). Tanított a kolozsvári egyetemen mely a trianoni békeszerződés miatt 1921-ben Szegedre költözött. Itt a matematikai és Természettudományi Karán a Matematikai Intézetében tanított. 1929-től 1946-ig a Bolyai Intézet vezetője volt. Ő volt a Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum leghíresebb képviselője.

Sík Sándor (1889-1963)

Másfelé nézel? Keletre, nyugatra? / Alföld! Dunántúl! Alszik. Minden alszik!
És álmaik, merész nagy álmaik / Meddig repesnek? Egyiké: a szomszéd
Kövér telkéig, falu végéig; / A másiké: hogy eztán tíz garast / Kaparhasson kilenc helyett;
A harmadik: hogy egy collal magasabb / Székbe ülhessen, mint a többiek.
Megyeri hitvallás (részlet)

Piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946-49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. 1903-ban lépett a piarista rendbe. A budapesti egyetem bölcsészkarán magyar-latin szakos tanárjelölt. Tanított Vácott, majd a rend budapesti gimnáziumában. Költői és irodalomtudósi munkája mellett alapítója és irányadója a magyar cserkészmozgalomnak. 1915-ben két hónapig tábori lelkész volt Péterváradon. Budapesten tanított az egyetemen, majd a szegedi egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára. 1943-ban római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István bazilikában. 1945-ben az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöke. 1946-ban a piarista tartományfőnök tanácsosa, 1947-től a rend magyarországi tartományfőnöke. Testvére Sík Endre külügyminiszter, történész, jogász, Afrika-kutató.

Singer Ferenc (1919-1993)

Eleki sváb családból származik, 1943-ban szentelték pappá. Káplán Battonyán, Kunágotán, Csanádapácán. Több paptársával együtt jogtalanul internálták 1949-53-ig Kistarcsára, mert terjesztette Mindszenty bíboros körlevelét és cserkészvezető is volt, ami akkor nagy "bűnnek" számított. Továbbá Makó-belváros, Dombegyháza, Szeged-Alsóváros, Újszeged, Szeged - Fodor-telep (Tátra tér) templomigazgató. 1966-1993: Szeged-Tarjánvárosi plébános. 1971-1975: templomépítés. 1968. június 16-án Eleken mutatta be ezüstmiséjét. 1993. január 3-án hunyt el, sírja a belvárosi temetőben található.

Somogyi Károly (1811-1888)

"Egész életemet jelenti a könyvtáram... Legszebb emlékeim, legmunkásabb napjaim, legviharosabb küzdelmeim fűződnek hozzá. És most szeretettel ajánlom fel Szegednek, amit legjobban szerettem az életemben... Szegednek nem csak gazdag városnak kell lennie, hanem művelt városnak is, mert az alföld porából csak ezzel lehet európai magasságra emelkedni."

Esztergomi kanonok, könyvtáralapító, az MTA tagja. Édesanyja Kelemen Borbála, Kelemen László unokahúga. Édesapja Somogyi Csizmazia Sándor, hites táblai ügyvéd volt. Már gyermekként papnak készült, 1834-ben szentelték fel. 1840-től munkatársa, majd szerkesztője lett a Religio és Nevelés című egyházi folyóiratnak. Alapítója a Jó és olcsó könyvkiadó társulatnak, a későbbi Szent István Társulatnak. 1858-tól az MTA levelező tagja. 1881-ben Szegednek ajándékozta 43701 kötetes, felbecsülhetetlen értékű könyvtárát. Ezután egyre nagyobb visszavonultságban élt. Szellemi aktivitását nem adta fel, tanulmányait, verseit jegyzetekkel ellátva kiadásra készítette elő.

 

Szalay József (1870-1937)

"Hivatali rendszerét három szóban foglaljuk össze: a szív, a megértés, a lélek rendszere. Nem tűrte a >bürokráciát<, egy életen át küzdött ellene, irtotta, mint a gyomot, amint ő mondotta: a hivatali >elskatulyázás<-t. A belátás, az értelem, a tehetség embere volt, mint hivatalfőnök az egyéni ambíció és önbizalom kifejlesztésére törekedett, dicsérettel nevelt ott, ahol a tehetség kellő mértéktartással, önismerettel és kritikával párosult."

Szeged főkapitánya "litterátus" ember volt, 20 évig a Dugonics társaság elnöke. Ő védte meg Móra Ferencet és Juhász Gyulát az ellenük irányuló atrocitásoktól és az egyik legnagyobb (14.000 tételes) kézirat- és könyvritkaság gyűjteménnyel rendelkezett Magyarországon. Budapesten tanult jogot, előbb Békés vármegyében szolgált, majd megnősült, felesége, Fekete Berta. 1908-tól Szegeden főkapitány helyettes és rendőrbíró, 1915-től főkapitány. A szegedi irodalmi élet ismert alakja, mesét írt, melyet Móra Ferenc jelentetett meg. Irodalmi relikviákat gyűjtött, írók kéziratait, rézkarcait és leveleit. Klasszikusok (Livius, Honterus, Strabo), és a magyar Bél Mátyás műveinek első kiadásait szervezte. Gyűjtötte a szabadságharc röpiratait, őrzött egy Luther ősnyomtatványt 1531-ből. A híres emberek kéziratait, leveleit gyűjtötte, pl. Széchenyi, Andrássy, Vámbéri, Löw Lipót, Liszt Ferenc és Arany János.

Szegedi Gergely (1511-1570)

Az pokol torkából te kiszabadítottál
Az ennen lelkemben mikor megnyugodtál
Te ígéretedben mikor biztattál,
Ottan én szívembe bizodalmat adtál.
(XXIX. zsoltár)

Korának kiemelkedő költőiségű, lírai énekszerzője. Nagy szerepe volt a protestáns líra kialakításában. 1557-ben Wittenbergből tért haza, ahol Méliusz Juhász Péterrel és Károlyi Gáspárral tanult. Kassa érintésével Debrecenben telepedett meg, ahol már wittenbergi útja előtt néhány évig iskolamester volt. A debreceni papságban Kálmáncsehi utóda lett, 1558-tól pedig Meliusszal együtt lelkészkedett, mint annak egyik leghívebb munkatársa. A debreceni gyülekezeti énekeskönyv javított és bővített kiadását ő szerkesztette (1569). Kezdettől fogva a szakramentárius tanok hirdetőjeként emlegették. Kiemelkedőek zsoltálr fordításai.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)

"Uram, ki vagy? / Szigorú Atyám lennél, / Vagy szerető Anyám, / Akinek méhéből a mindenség megszületett?
Te lennél a mindenség maga? Avagy a törvény, mely uralkodik felette? / Adtál életet, hogy visszavedd?
Te alkottál engem, vagy téged én, hogy a magányt és a felelősséget megosszam?
Uram, nem tudom ki vagy, / De hozzád fordulok nagy bajomban, / Rettegek embertársaimtól és magamtól is!
Talán nem érted szavaim, de megérted zenémet."

Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus. A 30-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tudományos munkásságát 1937-ben itthon Corvin-koszorúval ismerték el. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Részt vett az I. világháborúban. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben biológiát, élettant, gyógyszertan, bakteriológiát, majd fizikai kémiát tanult. A Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémiai tanszékén második doktorátust szerzett kémiából, majd egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora lett (1931-1945). Ezután a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt (1945-1947). 1947-ben a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947-1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. 1962-1971 között a Darthmouth College (USA) professzora volt.

Tápai Antal (1902-1986)

"Tápai Antal Móra Ferenc ülő alakos szobrát Kotormány János hivatalszolgáról, Móra személye körüli miniszteréről mintázta. A szoborkompozíció 1938-ra elkészült, és fel is állították. Az ünnepélyes leleplezésre annak idején több dátumot is kitűztek, de az akkori politikai légkörben a város vezetői halogatták a leleplezést. A jobboldali támadások miatt az átadást Sík Sándor Kegyesrendi irodalomtudós nem vállalta. Míg egy napon 1939. november 13-án az elkeseredett Tápai maga tépte le a leplet a szoborról. A szerény hivatalos avatásra csak a háború után vállalkozott a Szegedi Juhász Gyula Kör 1946. október 25-én." (Tóth Attila)

Móra Ferenc ajánlására városi ösztöndíjjal 1926-ban a kazánkovács, lakatos fiatalember Szentgyörgyi István szobrász tanítványa lett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1930-ban Ferenczy István ösztöndíjat nyer Rómába. 1931-ben visszatért Szegedre. Tápai Antal a szegedi szobrászat megteremtője, a művészeti szakközépiskola megálmodója és első négy évében művészeti igazgatója. Szeged "kalapácsos krónikása" a trébeléses plasztika készítés mestere. A város jelentős: Móra, Tömörkény, Erkel Ferenc, Katona József, Evezős, Tavasz, Lourdi Mária, Juhász Gyula szobrainak és számos köztéri domborműnek alkotója. Fő műve a kisújszállási IV. Béla futárja.

T. Nagy Irén (1932-1991)

 

1953-1958 között a Magyar Ipaművészeti Főiskola díszítő szobrász szakán Borsos Miklós volt a mestere. 1961-től a szegedi művészeti szakközépiskola alapító tanárainak egyike. Művészeti tevékenysége a fa intarzia készítésével teljesedett ki. Az építészet és társművészet kapcsolata címmel Novák István és Szekeres Mihály társaként programot készített. A program megvalósulása az újszegedi Középfasor eleji közösségi ház (Megyei Oktatási Központ).

Tarnai István (1933-)

Ybl-díjas építész. 1951-1956 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult. Diplomája után Szegeden építész-tervező. 1961-ben nősült, két lánya és négy fiú unokája van. Legismertebb megvalósult tervei: Dóm tér oktatási épület, amiért 1980-ban Ybl díjat kapott. Tátra téri Szent Gellért templom, Dugonics téri szökőkút, Jezsuita noviciátus. 1997-től 2009-ig három ciklusban a Csongrád megyei Építész Kamara választott elnöke.

 

Tóth Béla (1924-2013)

Magyar író. 1946-ig asztalosként dolgozott. 1946-ban a szegedi Móricz Zsigmond Népi Kollégium tagja lett. 1949-1953 között végzett a Szegedi Tudományegyetem magyar-orosz szakán. 1953-1958 között az Orosz Filológiai Intézet tanársegédje. 1958-1973 között a Somogyi Könyvtár munkatársa, 1973-1990 között a könyvtár igazgatója volt. 1986-1989 között a Tiszatáj szerkesztőbizottsági elnöke. József Attila díjas író. 1990-ben nyugdíjba vonult. 1998-tól a Szegedi Írók Társaságának első elnöke volt. Népies ízű elbeszéléseket és életrajzot írt Móra Ferencről, Dombiratosról és a Szegedi várban tevékenykedő olaszokról.

Tóth Imre, Dr. (1878-1948)

Szegeden a piaristáknál tanult 1890-tól 1898-ig. Ezután 1898-tól a kolozsvári egyetemen jogot tanult, 1903-ban szerzett doktorátust. 1904-ben joggyakornok lett Szegeden, illetve a városházán osztályjegyző helyettes volt. Élénk közéleti tevékenységet fejtett ki és számos egyesületnek és társulatnak lett a tagja. 1914-1917 között részt vett a világháborúban, tartalékos századosként szerelt le. A Szegedi Ügyvédi Kamara tagja. 1920-tól a Szegedi Katolikus Kör elnöke, törvényhatósági bizottsági tag, szatymazi földbirtokos volt. 1919-ben a tiszti karhatalmi század tagja, 1925-ben pedig kormányfőtanácsos volt.

Tömörkény István (1866-1917)

"Várakozó János földje és Kiskovács János földje tökéletesen egymás mellett van. Elég szép, hosszú tagok, árnyas tanyaházakkal. Várakozónál eperfa van az udvarban s a ház körül, Kiskovácsnál jegenyenyárfák. Mindössze ez az, ami egy kis idegenséget csinál köztük. A jegenyenyárfa ugyanis hivalkodás. Szép, szép, messze ellátszik, és az gyönyörűség, hogy mikor az ember halad kocsin hazafelé, már órajárásról látja a tulajdon fáit, amint toronymagas fejükkel integetnek."

Író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. Osztrák családi gyökerekkel rendelkezett született Steingassner István néven. Apja a ceglédi indóház vendéglőjét bérelte. Tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig (1877-1880) a makói református gimnáziumban tanult. 16 éves korában azonban abba kellett hagyni gimnáziumi tanulmányait, mert a család anyagilag tönkrement. Patikusinasnak állt, majd gyógyszerész lett (1882-1886). Rokoni segítséggel a Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak, ettől kezdve viseli a Tömörkény nevet. 1888-ban egy évig katona a bosnyák-török határon szolgált, itt tanult meg szerbül. Egy évet Bécsben szolgált, itt tökéletesítette az irodalmi német nyelvtudását. 1899-ben Reizner János könyvtár- és múzeumigazgató mellé került mindenes munkatársnak. 1900-ban könyvtárosi, 1901-ben természetrajzi, 1903-ban néprajzi és régészeti tanfolyamokat végzett. 1904-től haláláig a könyvtár és a múzeum igazgatója.

Udvardy József (1911-2000)

"Szent Gellért legendájában olvassuk, a maros vidék püspökének kineveztetvén, Szent István több egyházat és monostort is felszólított, adjanak neki klerikusokat és szerzeteseket, amint illik a főpapok környezetében, akik az egyházi rendelkezések értelmében az istentisztelet végzésében segédkeznek nekik."

Bácsalmáson született, a teológiát Kalocsán és Rómában végezte, a Germanicum növendéke volt. Papként Baján és Kalocsán működött. 1942-ben szemináriumi prefektus lett, majd egyházmegyei bíró. Szegeden teológiai tanár, Jánoshalmán plébános. 1958-tól Szeged-Csanádi püspök, a kateketikai bizottság elnöke. Szent Gellért templomunk építését kezdeményezte és 1975-ben fölszentelte.

Varga Mátyás (1910-2002)

"Ez a mesterség igényli, hogy tökéletesen értsük az elmúlt idők stílusát. Sőt a jövőt is. Tudni kell, hol kell születni és hol kell meghalni a színpadon. A látvány, az egész tér meghatározó."

A budapesti mintarajz iskola után az iparművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei: Varga Nándor Lajos, Haranghi Jenő, Weininger Károly, Kürthy György. Grafikus, díszlet- és jelmeztervező, "Kiváló Művész". 1937-ben Párizsban Világkiállítási aranyérem, 1956-ban Kossuth díj. A Nemzeti Színház, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Kolozsvári Színház és a filmgyárak díszlet- és jelmez tervezője. 1952-'56 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszék vezetője. Fametszetek, monotípiák, rajzok, kísérik grafikusként életét és kerámia képei is jelentőséggel bírnak színpadi munkássága mellett. Szegeden 1987-ben élete alkonyán Színháztörténeti Múzeumot létesített a Bécsi körút 11/A házában. Egész életművét Szegednek adományozta.

Vastagh György, id. (1834-1922)

"Elismert tehetségű festészünk Vastagh György, ki már annyi kitűnő művel gazdagítá Erdély, s különösen Kolozsvár nevezetes családjait, most műtermében a photográphiának is tért nyitott, melynek segítségével a festővászonra néhány másodperc alatt oda varázsolván az arcképet, annak mind nagyságát, mind színezetét úgy adja meg, hogy az illető meg van kímélve az órákig tartó fáradságos üléstől."

Művészeti tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, majd Kolozsváron telepedett le arcképfestőként. Itt született fia Ifj. Vastagh György (1868-1946) szobrászművész a szegedi Rákóczi lovas szobor alkotója. Id. Vastagh György Bécsben és Budapesten oltárképeket, freskókat festett. Nagyszámú portré mellett. Budapesten az Operaházban Bacchus születése, neveltetése, diadalmenete freskót, a Bazilikában Szent Imre oltárképet, a Szegedi Rókus templomban Szent Rókus főoltárképet festett többek között. Portréi, zsánerképei történelmi vásznai mellett illusztrációi is gazdagítják munkásságát.

Vaszy Viktor (1903-1979)

"Mi úgy véljük, hogy vidéki színház nincsen, csak jó és rossz színház. Nem igaz az, hogy ha valaki lejön vidékre, elsüllyed. Ha valaki olyan koncepcióval jön és olyan programmal, ami napfénybe emeli azt, amit csinál, akkor nem. Csak egy a fontos, hogy az ember azt tegye, amit igaz hite diktál."

Zeneszerző, karmester. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán hegedű szakon Zsolt Nándor, Kemény Rezső és Szerémi Gusztáv növendéke volt. Zeneszerzést Kodály Zoltántól, Molnár Antaltól és Koessler Jánostól tanult. A Székesfővárosi Zenekar, a Budapesti Egyetemi Énekkar és a Budapesti Palestrina Kórus karnagya volt. Tanított a Zeneakadémián, kórusvezetőként több európai koncertturnét vezetett. 1941-1944 között a kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. A szegedi Opera megalapítója és a Szabadtéri Játékok felújító karmestere.

Vedres István (1765-1830)

"Vedres István, a tősgyökeres szegedi >kultúrmérnök<. Polihisztorként tisztelhetjük, hiszen tárgyiasult mérnöki, építészeti alkotásai mellett tudományos munkássága és közírói tevékenysége is kiemelkedő értékkel bír."

Tanulmányait a piarista iskolában kezdte, majd a pesti Institutum Geometricumban folytatta. 1786-ban mérnöki oklevél birtokában Szeged város mérnöki hivatal vezetője lett egészen haláláig. A Duna-Tisza csatorna építését javasolja, "Szeged Széchenyije". Mérnöki működése mellett nyelvújítói és szépirodalmi tevékenységet is folytatott. 1823-ban a morva-sziléziai gazdasági tudós társaság, majd később ennek bécsi testvérszervezete is levelező tagjául választotta. Érdemeit elismerve a király 1826-ban nemesi rangra emelte.

Waltner Károly, Dr. (1894-1981)

"Soha senkit szavakkal nem befolyásolt. Hitt, és csakis ebben, a személyes példaadás pedagógiai erejében. Egyesek szemében különc, sokaknak talán terhes példakép volt."

Kollégái nevezték őt szent embernek, és olykor a magyar Albert Schweizernek is. Lovrinban (ma Románia) született a budapesti egyetem orvostanhallgatója volt. Az első világháborút megjárta, egy romániai fogolytáborba került, ahol ádáz küzdelmet folytatott a fertőzésekkel bajtársai életéért. Maga is megbetegedett, a következményeket élete végéig cipelte. 1920-ban lett orvosdoktor Szegeden, részt vett az új gyermekklinika tervezésében. Ez Európa egyik legkorszerűbb gyermekosztálya lett, melyet lebombáztak, az újjáépítését ő irányította. 1947-ben aztán igazgatója lett 13 évig. 1925-1926 között Rockefeller-ösztöndíjasként tanulmányutat tett a John Hopkins egyetemen (USA). Aszkétikus életet élt, hogy minél többeken segíthessen. Több alapítványt is tett idősek és szellemi sérültek javára. Rokonszenvezett az 1956-os forradalommal, ezért később meghurcolták. A legnagyobb csapás egyetlen fiának elvesztése volt. Kutatásairól a rádióhallgatók az "Anyák öt perce" című műsorban kaphattak ízelítőt. Róla nevezték el az Agyagos utcai Gyermekotthont.

 

2003-ban, a Szőlőfürt január-februári számában (az 5-8. oldalon) megjelent egy hosszú cikk a kapuról
Tóth Sándor szobrászművész gondolataival és visszaemlékezésével "A kapu, ami elválaszt és összeköt..." címmel.
Megható következménye az volt, hogy a következő számban, a Szőlőszem mellékletben megjelent két kislány,
a középiskolás Szeles Marcsi és Szeles Klári rajza a templom kapuján lévő érmekről.
A lányok szorgalmas munkával feltérképezték a templomkapun akkor látható érmeket. Ez volt a "Érem panteon"-ról szóló ismertető őse.
Dicséretet érdemel akkori elkötelezettségük és szorgalmuk! Ezért az ő rajzukat is közöljük itt.

A kapu bal szárnyán lévő érmek:

 

A kapu jobb szárnyán lévő érmek:

 

A kapu-avató ünnepségen készült archiv fotók: